Ezeket a zöldség magokat vethetjük februárban!
Egyes zöldségféléket érdemes február-márciusban „előnevelni”, palántázni. Miért is? Mert ha április, májusban, vagy később a magokat szabadföldbe vetjük, ezen növények termései nagyon későn, vagy nem is érnek be a fagyokig. Vagyis a palántázással 2-3 hónapot is nyerhetünk, hamarabb szüretelhetünk.
Melyek ezek a növények?
A legkedveltebb palántázandó zöldségfélénk a paprika és paradicsom mellett a padlizsán, de március-áprilisban érdemes egyes káposzta- és salátaféléket is palántázni, hogy májusban kiültetve ne a magok csírázására várjunk. Hidegebb, fagyzugos, kevésbé napos területeken a dinnyét is jó öltet március-áprilisban előnevelni, hogy időben legyen érett, zamatos dinnyénk.
Miket vethetünk szabadföldbe február-márciusban?
A fokhagyma, dughagyma, vöröshagyma, egyéb hagymaféléket a legkorábban elduggathatjuk. Ne vessük el azonban a teljes mennyiséget, mert 3-4 hét múlva érdemes új adagot elvetni, hogy szakaszosan szüretelhessük az érett hagymáinkat.
A hidegtűrő, korai salátaféléket is elvethetjük február-márciusban, viszonylag kevés gondozást igényelnek, és gyorsan nőnek. Vetőmag vásárlásakor ellenőrizzük a leíráson szereplő minimális talajhőmérsékletet, ami alkalmas a csírázáshoz.
A gyökérzöldségek (sárgarépa, petrezselyemgyökér, paszternák) is vethető február-márciusban szabadföldbe. Fontos, hogy ne vessük túl mélyre a magokat, és mindig legyen enyhén nedves a talaj csírázás alatt! Azonban a latyakos, vízben tocsogós talajban sem érzik jól magukat, mert kirohadhatnak.
A borsó, bab és zöldbab között is vannak kimodott korai, hidegtűrő fajták, amelyek ideálisak a február-márciusi vetésre. A hüvelyesek számára nagyon fontos a tápanyaggal jól ellátott, laza talaj és a rendszeres öntözés. Figyeljünk rá, hogy alacsony (pl. bokorbab), vagy karózni való (karósbab) zöldséget választunk! Ennek megfelelően előre gondoskodjunk a támrendszerről!
Brokkoli, kelbimbó és karfiol is szintén vethető márciusban, de lassú csírázára számítsunk! Mindenképp vegyük figyelembe a leíráson szereplő szüksége minimum hőmérsékletet! Bizonyos hidegebb területeken érdemes 4-6 héttel előre palántázni ezeket a zöldségféléket. Ezek a zöldségek általában magasabb hőmérsékletet igényelnek a növekedéshez, ezért ügyeljünk arra, hogy megfelelően napos helyre ültessük őket! Egyes fajtái sárga vagy lila színűek lehetnek, így nemcsak finomak, de dekoratívak is lehetnek az ételünkben.
Miért jó a korai vetés?
A korai zöldségek termesztésének nagy előnye, hogy a korai szüretelés után másodvetéssel is számolhatunk. Így egész évben friss, zamatos termésünk lehet. Emellett a korai veteményezés esetében könnyebb felkészülni az adott időszakra jellemző betegségek és kártevők elleni védekezésre.
A korai vetés lehetővé teszi számunkra, hogy korábban betakarítsuk a zöldségeket, és élvezhessük az ízüket és a tápanyagokat. Az egész éves zöldségtermesztés további előnye, hogy csökkenthetjük az importált zöldségek mennyiségét, és ezzel a környezetre gyakorolt negatív hatásokat is. A helyi termesztés ráadásul lehetővé teszi, hogy a zöldségeket a lehető legfrissebb állapotban élvezhessük.
A megfelelő talaj a lelke mindennek!
Nagyon fontos, hogy megfelelően előkészített talajba vessük el zöldségmagjainkat, illetve palántázás esetén jó minőségű palántafölddel dolgozzunk! A kerti talaj megfelelően fellazított legyen, oxigénnel és a szükséges tápanyagokkal ellátott legyen A megfelelő előkészítés, trágyázás és a komposztálás elengedhetetlen, hogy a talaj tápanyagban gazdag legyen és a növények táplálkozhassanak belőle, jól növekedjenek.