Miért ültessünk gyümölcsfát a kertbe?
Az egészséges táplálkozás fontos és igen csak kedvelt élelmiszerei a különféle, hazai gyümölcsök, de mi – és különösen a gyerekek - viszonylag kevés gyümölcsöt fogyasztunk. Pedig milyen egészséges volna, ha a fiatalok, a javakorbeliek és az idősek is minden nap hozzá juthatnának egy tányérnyi friss, vitaminokban, szerves savakban és egyéb élettanilag fontos vegyületekben gazdag üdítő, és étvágygerjesztő gyümölcshöz, amely védelmet nyújt az őszi megfázástól, megelőzi a fertőző betegségeket és erőt ad a tanuláshoz, a munkához és a nehézségek elviseléséhez. Többek között ezért is kell több gyümölcsfa csemetét ültetni a családi kertekbe.
Sokan úgy vélik: nem érdemes a kertben gyümölcsöt termelni, mert egyszerűbb az áruházban, a zöldségesnél vagy a piacon beszerezni a napi szükségletet. Meg különben is – mondják beszélgetőtársaim – a fák csak 5-6 évi gondozás után kezdenek teremni, a toronymagasra nőtt fákról nehézkes a gyümölcs leszüretelése, a permetezés igen költséges a vegyszerek között kevéssé járatos ember számára, a metszés pedig csak magas létrákon állva vagy a fák ágain egyensúlyozva végezhető el. A továbbiakban arra adunk javaslatot, hogy miként lehet ezeket a nehézségeket csökkenteni, vagy – jobb esetben – elkerülni
Mikor ültessünk?
November még alkalmas arra, hogy gyümölcsfa csemetéket (szőlőoltványt, rózsabokrot, díszfát, virágzó bokrot is) ültessünk, mert a nagyobb fagyok beálltáig még van lehetőség arra, hogy a csemeték sebei, amelyek a faiskolából való kitermelés közben keletkeztek, beparásodjanak és a felszívó hajszálgyökerek kialakulása megkezdődjék, tavasszal a csemete lendületesen lombosodjék ki, gyorsan növekedjék és mielőbb termőre forduljon. Tavasszal pedig a fagyok elmúltával máris nekiállhatunk gyümölcsfát ültetni.
Az ültetőgödör métere
Ássuk ki az ültetőgödröt, és ha szükséges, végezzünk teljes talajcserét. A gödör mérete jó minőségű talajon 50x50x50 cm legyen, de rossz minőségű, törmelékes, és túlságosan kötött talajon 1x1x1 méteres legyen. A gödröt érett istállótrágyával kevert, tarackos gyomoktól mentes földdel, vagy komposztfölddel töltünk fel. A trágyával bekerülő lótücsök ellen keverjünk a közegbe talajfertőtlenítőt! A gödör mérete inkább nagyobb legyen, mint kisebb, mert – különösen rossz minőségű talajon – a növény éppen termőkorára növi ki a túlságosan kicsi ültetőgödröt, ami a várt termésmennyiség elmaradásával, legrosszabb esetben a fa kipusztulásával jár. A kiásás és a feltöltés után alaposan öntözzük be a gödröt, hogy ülepedjen a talaj, és néhány napig hagyjuk így, hogy az őszi csapadék tovább ülepítse, illetve az alsóbb talajrétegeket is feltöltse nedvességgel, amely a gyors és biztonságos eredés záloga.
Hogyan ültessük?
Ültetéskor a legjobb minőségű, humuszos felső réteget tegyük külön oldalra, ez kerüljön majd a gyökerek köré és alá, a többit pedig bőven keverjük össze bármilyen érett szerves trágyával, komposzttal, alginittel, szaruliszttel, stb. Nem az a lényeg, hogy mit használunk hanem, hogy elegendőt! Láttam már a legrosszabb agyagos-szikes talajon órák hosszat kínlódva megásni a tankönyvbeli négyzetméteres és 80 cm mély gödröt, majd az aljára két lapát trágya után ugyanazzal a földdel visszatemetni. Nos ennek így semmi értelme, mert az ilyen talaj szerves anyag híján rövid idő alatt visszatömörödik. A kiásott földhöz akár egy-két talicskányi érett marhatrágyát, komposztot is keverhetünk. Szegényebb talajhoz - pl. gyenge homok, erősen agyagos, szikes talaj - sokkal többet adjunk, mint a jó minőségűhöz.
Fontos, hogy a félérett trágya és a műtrágya ne kerüljön közvetlenül a gyökerekhez, mert kiégetheti. (A gyakorlatban általában a félérett trágyát nevezik érettnek, mely néhány hónapig állt, jellegzetes erős szagú, és benne az alkotórészek jól felismerhetők. Ezzel szemben a valóban érett trágya egészen földszínű, nem bűzös és kézzel teljesen szétmorzsolható.) Nem rossz a félérett trágya sem, hiszen érése a talajban tovább folytatódik, ezért terjedt el a gyakorlatban helyesen, hogy a szerves trágyát nem szabad kiszárítani, kiszórás után azonnal földbe kell keverni. A trágyával sokszor kerül lótücsök a talajba, ami ellen keverjünk Basudint az ültetőgödörbe. Kiegészítésül adhatunk foszfor és káliumtartalmú műtrágyát, de ez nem annyira lényeges, mint a szerves anyag, mely 2-3 évig folyamatosan adja le a tápanyagot, évtizedekig javítja talaj nedvességmegőrzését, megköti és ezáltal nem engedi lemosódni a tápanyagokat, csökkenti a savanyodást és más káros folyamatokat.
A talaj szervesanyagtartalmát jól mutatja a gilisztaszám. Ha nem találunk néhány négyzetméteren belül ásómélységben egyet sem, akkor feltétlenül adjunk nagy adagú szerves anyagot! Nagyon fontos még, hogy a gödör talajából szedjük ki az évelő gyomnövények gyöktörzseit, mert ezek meglehetősen mélyről is kihajtanak. Legveszedelmesebbek a zsurló, a tarack, a mezei aszat és az apró szulák. Kis fáink vásárlásánál nagyon ügyeljünk arra, hogy ne legyenek kiszáradva már az árudában, kérgük ne legyen ráncos, gyökerük ne legyen kiráncigálva. Ezenkívül az oltáshely legyen jól beforrt, minél több apró gyökere legyen, a gyökéren ne legyenek kinövések és ne legyen szakadt, repedt a fa semelyik része. Hazaszállításnál feltétlenül tegyük műanyag zsákba - erre megfelel a szemeteszsák - és kötözzük össze a gyökérnyaknál.
A már korábban kiásott ültető gödör talaját érett istállótrágyával, dúsított tőzeggel vagy komposzttal kell gazdagítani, mert a frissen ültetett csemete még gyámoltalan, segíteni, gyorsítani kell a tápanyagok felvételét. Ezt két-három évig folytatni kell azzal, hogy nyáron két-három alkalommal lombtrágyázzuk a csemete koronáját és öntözéssel javítjuk a vízellátását. A gyümölcsfáknak határozott területigényük van, amit már az ültetésnél figyelembe kell venni; a kiültetett csemete olyan szegényes, mintha csupán egy seprőnyél volna, de az évek múltával terebélyes fává fejlődik, a szomszédokkal egymás hegyén-hátán állnak, nem jutnak elég napfényhez, légmozgáshoz. És akkor nincs más orvosság csak a csákány és a fejsze. A különböző jellegű gyümölcsfák területigénye és termőre fordulási ideje a következő:
Hogyan neveljük?
Lehetőleg törpe vagy karcsú orsó fákat neveljünk, mert ezek korábban fordulnak termőre, igaz hogy rövidebb életűek, de sokkal könnyebben és egyszerűbben kezelhetőek, mint a nagyra növő fák, a gyümölcsük pedig a legjobb érési időben, egészségesen, törődés mentesen kerülhet a család asztalára! Az ültetés felelősségteljes folyamata már a faiskolában kezdődik, ahol ki kell választani a megfelelő alanyú és fajtájú csemetét és itt lehetőség nyílik arra, hogy ki-ki a személyes ízlésének megfelelő színű, ízű, érési idejű, stb. fajtára tegyen szert. Ügyelni kell arra, hogy a csemete ne legyen kiszáradva, amit arról lehet felismerni, hogy a törzsének vagy a vesszőinek a kérge ráncos, szikkadt! A megvásárolt csemetéket gondosan becsomagolva kell szállítani, a kertbe érkezés után pedig egy napra vízzel telt vödörbe kell állítani, hogy az elveszített nedvességet pótolni tudja. Ha a csemetét nem tudjuk azonnal elültetni, akkor nyirkos homokban, lehetőleg pincében lehet néhány napig tárolni.
A gödör megjavított földjét vissza kell tölteni és kapával csak annyi földet kell kiemelni, hogy a megmetszett gyökérzet elférjen benne. Csak a vastagabb és a roncsolt, törött gyökérágakat kell visszametszeni, a vékony, felszívó gyökereket ne bolygassuk! Ahol sok talajlakó kártevő (cserebogár pajor, drótféreg, százlábú, stb.) él, ott ajánlatos a megmetszett gyökérzetet talajfertőtlenítő szerrel kevert agyagpépbe mártani, majd úgy állítani a gödör közepébe, hogy a szemzés helye éppen a talaj felszíne felett, a gyökérzet pedig a talajban legyen. Ezt úgy érjük el, hogy ültetés közben a talajt néhányszor, óvatosan megtapossuk és a földet a környező talajszintig feltöltjük. Száraz időben ajánlatos a csemetét kétszer-háromszor alaposan beöntözni. Karózni csak a gyenge suhángokat kell, a koronás csemeték megállnak a saját lábukon! Ezt követően a csemeték tövét fel kell kupacolni, ami a kiszáradástól és az elfagyástól nyújt védelmet. Ahol mezei nyúl, őz, szarvas, vagy vaddisznójárásra kell számítani, ott bekötözéssel kell a csemetéket megvédeni. A frissen ültetett csemeték vesszőit majd csak kora tavasszal kell visszametszeni.
Néhány megszívlelendő tanács:
- Fagyos talajba semmi esetre se tessék ültetni!
- Három-négy évesnél idősebb csemeték átültetésével nem érdemes kísérletezni!
- A faiskolából hozott fát gyökerével néhány órára állítsuk vízbe. Elötte a sérült gyökereit az egészséges részig vissza kell vágni
- Lehetőleg nagyon keveset vágjunk le a gyökerekből.
- Az őszi ültetés nem mentesít sem az ültetés utáni, sem pedig a kora tavaszi, a fakadás előtti beöntözés szükségessége alól.
Szeles helyeken az ültetésig szerezzünk be támasztókarókat, - fánként kettőt-hármat -, melyekhez minden irányból kössük ki azt. A karók csemetéhez rögzítésére nagyon ügyeljünk, mert a vékony madzag a szél hatására könnyen nagy sebeket okozhat, ezért széles gumit, vagy más anyagot használjunk erre a célra. Ha elég vastag rugalmas csőbe fűzzük a kikötőanyagot 8-as kötéssel, egy karóval is megoldhatjuk a biztonságos rögzítést. Rövid karókhoz is rögzíthetjük a fát, de ilyen esetben feltétlenül három cöveket használjunk.
A támaszték anyagául legjobb a tölgy, akác vagy más keményfa. Ha csak fenyőkaróhoz jutunk feltétlenül kezeljük a földbe kerülő részét valamilyen fakezelő anyaggal, esetleg kissé égessük meg (szenesítsük). A karók hossza a törzsmagasság felett 50-60 cm legyen, mivel ennyi szükséges a biztonságos talajhoz rögzítéshez.
Ültetés után a fát bátran metsszük vissza, gondoljunk arra, hogy a gyökerei nagy részét elvesztett növénynek nem lesz elég energiája minden rügyét kihajtatni. Ezért a törzsmagasság feletti 4-5 oldalágat és a függőleges sudarat metsszük vissza felére, a többit tőből távolítsuk el. A vesszők legvégső rügye nézzen a talaj felé.
Az oltvány minősége
A gyümölcsfajok kiválasztásánál vegyük számításba a család igényeit, saját tárolási és tartósítási lehetőségeinket. Az egyes fajtákat úgy válasszuk meg, hogy legyen köztük korai, közép- és kései érésű, hogy a lehető leghosszabb ideig szedhessünk a fákról friss gyümölcsöt. Vásárláskor vizsgáljuk meg az oltványt. Az első osztályú növény törzse 60-80 cm hosszú, egyenes, sérülésmentes, koronája legalább négyszeresen elágazó (kivéve a suhángot, amelyet főleg almából lehet kapni), illetve a gyökere is jól fejlett, 4-5 ceruzavastagságú gyökérrel és sok vékonyabb, illetve hajszálgyökérrel rendelkezik, valamint nincsenek rajta betegségre és károsítóra utaló nyomok. A fajtaazonosságról és vírusmentességről szóló információkat az OMMI által kibocsátott kék színű jelölőcímke tartalmazza, amelyet feltétlenül keressünk meg az oltványon. Csak földelt gyökerű növényt vásároljunk, amelyet éppen akkor emelnek ki a vermelésből, amikor megvásároljuk azt. Ha nem tudjuk azonnal elültetni a növényt, ferdén, gyökerét a földbe ásva néhány napig tárolhatjuk.
